Nagyenyed csendes kisváros, de az Erdélyi fejedelemség idején jelentős kereskedőváros volt, amely több országgyűlésnek is helyt adott. Amikor ideköltözött a híres Bethlen-Kollégium Gyulafehérvárról, kulturális szerepe is megnőtt. A várost a történelem során sokszor feldúlták, felégették, régi fénye megkopott. A 2004-ben a református egyháznak visszaadott Kollégiumnak egykor sok híres diákja volt. Így Kőrösi Csoma Sándor, Barabás Miklós festőművész, Bolyai Farkas, Áprily Lajos költő és Sütő András író is. Miután a kollégium épülete az 1848-49-es szabadságharcban elpusztult, a ma látható formáját a 19. század második felében kapta.
Nagyenyedet dél felé elhagyva Tövisre érünk. Innen lehet bejutni a Remetei-sziklaszoroshoz, ebbe az igen vadregényes völgybe. Kisebb barlangok, hatalmas lezuhant sziklatömbök mellett vezet az utunk. A szoros legszűkebb részét katlannak nevezik, innen már csak a Gyógy patak vizében gázolva juthatunk előre.
|