A Gyalui_havasokba legjobb Gyalunál letérni a Bánffyhunyadot Kolozsvárral összekötő főútról. A Meleg-Szamos völgyén keresztül nagyszerű tájakon haladhatunk át, míg a Bélesi víztározóhoz nem érünk.

Szilágyi Sándor 1847-ben így írt a Gyalui-havasokról:

„Az Alföld sík tengerével szép lehet, de a természet ott, hol minden nyomon más öltönyét mutatja föl, még szebb. Mit ott megtakarított a természet, itt dúsan kárpótolta, s még annak egyformasága ringatja a lelket, az e helyt minden nyomon feltűnő új szépség elgondolkodni időt sem ad. E havasok ilyenek. Topánfalvától Gyaluig; a fönséges, a nagyszerű annyi változatosságban tűnik föl, hogy az utas a legszebb panoráma tájait véli maga előtt elvonulni.

Alig félórányira Gyalutól a havasok már elkezdődnek, mintha titánerő halmozta volna őket egymásra, s az isten nyilával sújtotta volna ketté, meresztik hideg karjaikat az ég felé. Az út e sziklák s a vígan és gyorsan lejtő Szamos közt kígyózik tova. De nem tart hosszasan ekképp. Az út egyet kanyarodik. S ím, egy hegy tűnik föl magas és meredek, néhol kopár sziklákkal, más helyt száraz katangokkal, vagy tövises bokrokkal benőve. A hegy kerek szinte megmászhatatlan meredek, s ormára járatlan kanyargó ösvényen juthatni föl. E hegy a Hidegszamos láncolatának végcsúcsa.”