A kolozsvári ferences templom és kolostor a város legrégebbi részén, az Óvárban, a Karolina téren (ma: Piata Muzeului) álló műemlékegyüttes. A kolostor jelenleg a Sigismund Toduţă Zenelíceum egyik épülete.
A templom hivatalosan a Havas Boldogasszony temploma, a népnyelv azonban csak „barátok templomaként” emlegeti.

- Leírása:
A kolostor épülete két emeletes, gótikus stílusú, négyszögletű kerengős udvarral. A földszinten található refektórium boltozatát egyetlen oszlop tartja. Az ebédlő északi falán található egy csúcsíves felolvasó fülke.
A bejárat feletti toronyfülkében a ferences rend nagyasszonya, a szeplőtelenül fogant Szűz Mária barokk szobra áll, homlokzat két felső fülkéjében pedig szent Ferenc, illetve szent Antal szobra — mindhármat az erdélyi barokk szobrászat jeles képviselője, Johannes Nachtigall faragta. Ugyancsak az ő munkja a loretói kápolna homlokzati domborműve, ami Jézus szülőházának átszállítását jeleníti meg.
A templom hajója 112 méter hosszú és 32 méter széles. Gazdag díszítése egyértelműen barokk jellegű. A mennyezet freskói Adorján János kolozsvári festő munkái.
A főoltárat a templommal együtt a Havas Boldogasszony tiszteletére emelték; nevét a római Santa Maria Maggiore székesegyházról nyerte. A Havas Boldogasszony nagyon szép „írott képét” (festményét) Ettinger Mária szebeni lakos rendelte 1730-ban egy brassói mestertől, kifejezetten a kolozsvári ferences templom főoltárának. A kép alján ez a felirat olvasható: „Vera effigies S. Máriae Maioris ad Nives,” azaz „A Havas Boldogasszony valúságos képe” — maga a kép a Rómában lévő, ősrégi Mária-kép másolata (a hagyomány szerint az eredetit Lukács evangélista festette. A Havas Boldogasszonyon kívül a főoltárnak két további központi alakja van: egy Mária szíve szobor és a megfeszített Krisztus vászonra festett képe — ez ugyanis meglehetősen rendhagyó módon egy forgóoltár. A rögzített ráma mögött forgatható tengely van, és a három, egyformán képzett fülkéből mindig az alkalomnak leginkább megfelelőt forgatják az oltár közepébe:
általában a szobrot,
Mária nevesebb ünnepein a Mária-képet,
a szenvedés időszakában a megfeszített Krisztust.
A szentély déli középső szakaszán a falnak fektetve áll a falzisztórium, a vecsernyemondó tónus képbetétekkel. Az emelvény középső szakaszának felső részén a Szentháromság látható, ezzel párhuzamosan a jobb szakasz mezejében Szent József a kis Jézussal, a bal mezőben pedig Szent Anna a gyermek Máriával. A középső szakasz alsó mezejében egy pápa alakja a hármas kereszttel, felette a felirat: Ecce sacerdos magnus. A jobb alsó mezőben Szent Antal áll a kis Jézussal, baloldalt Keresztelő Szent János ismert zászlajával — ezeket Koncz Éva, Ferenczi András özvegye készítette.
A szentély északi oldalán a sekrestye folyosójára nyíló ajtó lapját a templom felől rézlemez borítja. Felületét szegecselt pántok osztják tizenkét egyenlő mezőre — az egyes mezőkben különféle, jórészt bibliai jeleneteket vertek ki.
A két első mellékoltárt a rendi hagyományoknak megfelelően szent Ferenc és Páduai szent Antal tiszteletére emelték. Szent Antal oltárát utóbb hátrébb vitték a szószék mellé, és helyére Jézus Szíve oltárát állították. E két oltár rokona a főoltárnak, hárman egységet alkotnak.
A Jézus Szíve oltár (a korábbi Szent Ferenc oltár) építményét képbetéttel együtt emelte Csáki Zsigmond és neje, Haller Katalin, az oltár felirata szerint 1734-ben. 1900-ban az eredeti oltárképet Jézus Szívének ember nagyságú öntött és festett szobrára cserélték Mandy János vasúti főkalauz adományából. Az oltár felső részén körkeretben látható a Szent Őrangyal, alsó részén pedig üveg alatt Szent József a kis Jézussal.
A Szent Ferenc oltár (a korábbi Szent Antal oltár) építményét Szabó Mihály, Kolozsvár buzgó plébánosának kezdeményezésére, gróf Mikes István és neje, gróf Petki Rozália költségén készítették 1736-ban. Az oltár feletti körképben Mihály arkangyal látható, alul üveg alatt Szent Anna, középen pedig Szent Ferenc ember nagyságú öntött és festett szobrát helyezték el.
A templom északi középső szakaszában áll Szent Antal oltára, amit korábban a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére szenteltek. Az oltárat 1737-ben építették Csáki Zsigmondné Haller Katalin adományából. 1899-ben közadakozásból állították fel Szent Antal ember nagyságú szobrát a kis Jézussal, és ekkor helyezték el perselyét a szegények gondozására. 1906-ban készült el a mai nagy oltár, ami Bak Lajos asztalosmester adománya és önkezű munkája.
Közelében (a korábbi Isteni Üdvözítő oltára helyén) áll Kis Szent Teréz oltára az 1930-as évekből — ezt egy Budai nevezetű szászvárosi postamester emeltette.
A lourdesi oltárt 1900-ban Korbulyné Bogdánffy Margit adományából rendelték meg Ferdinand Stufleser St. Ulrich-groedeni szobrásztól.

Kolostor épülete