Resicabánya (románul Reşiţa, németül Reschitza) város Romániában Krassó-Szörény megyében.Temesvártól 106 km-re délkeletre a Berzava partján fekszik. Bralova, Domány, Monyó, Kölnök, Krassócser, Kuptorja és Secu tartozik hozzá. A város a Bánsági-hegyvidék egyik csoportja, a Keresztdomb (357 m) hegy lábánál fekszik

Neve a délszláv recsica (= folyócska) főnévből ered.

1673-ban Reszinitza néven említik először. Valószínűleg határában a Berzava forrásvidékén állott Borzafő vára, melyet 1370-től említenek a krassófői vár tartozékaként. 1429 és 1435 között a Német Lovagrendé volt. Pontos helye nem ismert. A mai város Resicabánya (Németresica) és Románresica 1911-es egyesüléséből jött létre. 1757-ben katolikus németek alapították. Az első vasolvasztót 1771-ben szentelték fel. 1855-ben a vasművet az Államvasút-Társaság vette meg, mely acélt gyártott itt. 1910-ben 17 384 lakosából 9435 német (54,27%), 3796 román (21,83%), 2713 magyar (15,60%), 549 szlovák (3,15%) és 148 szerb (0,85%) volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásának székhelye volt. 1968 óta megyeszékhely. 2002-ben 84.026 lakosából 74.584 román (88,76%), 3.034 magyar (3,61%), 1.729 cigány (2,05%) és és 4.679 egyéb (5,56%) volt. Kokszolóüzeme, a Berzaván vízierőműve és hőerőműve van.