Zilah (e. ['zilax] vagy ['zilaj], románul Zalău, németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében. A város Szilágy megye mai székhelye, 1972 óta municípium.
Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra a Zilah-patak két partján fekszik. A 20. században Vártelek (Ortelec) falut csatolták hozzá, ma Felsőnyárló (Stâna) is hozzá tartozik.

A Zilah név eredetére többféle magyarázat is van. Az egyik szerint török eredetű, fegyvert jelent. Voltaképp azt az övet jelenti, a melybe fegyverét dugja az ember: Silah és silaj (ejtsd: szilach, szilaj)» Úgy látszik tehát, hogy avar telep lehetett, mert az avar nép nyelve török volt. Felmerül a szláv eredet lehetősége is, Dr. Asbóth Oszkár is ezt a változatot támogatja. "Dr. Pethő Sándor a Szilágy 1900. évi 15. számában följegyez néhány szót Zilah nevéről. A herczegovinai Focsa községtől délnyugotra, talán már a montenegrói határban, félkör alakú hegy van, melyet Zilajnak neveznek. Zilaj, mint ő hiszi, délszláv nyelven jelent övet, a mi alapon ő azt tartja, hogy Zilah neve a dákoktól maradt ránk. Ázsia keleti szélén szintén van Zilah nevű helység."

A város területe már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa. A települést 1150-ben Zyloc néven említik először. A városnak 13. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el. 1876-ig Közép-Szolnok vármegye központja, 1876-tól Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítése által létrejött Szilágy vármegye és Zilahi járásának székhelye a trianoni békeszerződésig. 1940-ben a magyar bevonuláskor a román ellenállásnak román adatok szerint 21 román halálos áldozata volt.