A Cenk (románul Tâmpa, németül Zinne vagy Kapellenberg, latinul Mons Cinum) 955, más források szerint 957 vagy 960 méter tengerszint feletti magasságú hegytömb, a Keresztényhavas északkeleti nyúlványa Brassó délnyugati részén, a város történelmi központjától délkeletre. A főcsúcstól északkelet–délnyugati irányban húzódó nyereg végében egy 925 méter magas mellékcsúcs található. Főként mészkőből épül fel. Területének zöme, 189 hektár természeti védelem alatt áll. Meredeken, több mint 350 méterrel magasodik a város fölé, a városkép meghatározó eleme. Szép kilátás nyílik róla Brassóra és a Brassói-medencére.

Magyar neve minden bizonnyal összefügg a német Zinne névvel, míg román neve a 'tompa' jelentésű, szláv eredetű tâmp melléknév nőnemű alakjából való. A német Kapellenberg a rajta 1712 és 1737 között állt kápolna emlékét őrzi.

Brassovia vára ismeretlen időben, de valószínűleg a 12. vagy a 13. században épült. A tatárok 1345-es és a törökök 1421-es betörése idején falai közé menekült a város népe. Hunyadi János 1447-ben szemrevételezte a várat, és elrendelte lebontását. 1448 és 53 között, a városerőd építésével párhuzamosan nagy részét elbontották, bár gyakorlatilag bevehetetlen volt.
A 15. században a hegy aljában épült fel a városerődhöz tartozó két őrtorony. A Késesek tornya a Takácsok bástyájától délre a keleti, a Csizmadiák tornya a nyugati városfal déli meghosszabbításához kapcsolódott. A 18. században elbontották őket. Az előbbiből semmi nem maradt, az utóbbiból az alapzat és a Posztóművesek bástyájához vezető falszakasz részletei.
A tetőn talán 1696-ban keresztet állítottak, amelyre utalva a katolikusok a hegyet Kreuzberg-nek is hívták. Ennek helyén 1712-ben egy katolikus városatya, Johann Draudt Szent Leonárd-kápolnát építtetett (a patrónus megegyezett a korábbi várkápolnáéval). A kápolna szintén névadóvá vált, azonban a Kapellenberg név lényegesen tovább megmaradt. Ezt 1737-ben egy földrengés megrongálta, és nem építették újjá.
A 19. század folyamán a déli városfal mentén, a hegy aljában húzódó felső promenád a társasági élet fontos színterének számított.
A felső promenád nyugati végéhez, a Takácsok bástyája fölé a szász lövészegyesület építtette föl 1864–65-ben, Peter Bartesch tervei alapján az ún. Schützenhaus-t (lövölde). Eredeti funkciója mellett hamar az elegáns brassói közönség legkedvesebb szórakozóhelyévé vált. Mellette vendéglő, tekepálya, 1898-tól pedig zenepavilon működött. 1916-ban leégett. Helyén ma a Nicolae Rucăreanu Erdészeti Líceum található.
Az 1940-es évek elején és a kommunizmus idején is születtek olyan tervek, amelyek a hegy alatt fúrt alagúttal kötötték volna össze a Rakodó-negyedet a Belvárossal.